Szerző: admin

A Kormány 2021. december 16-án hirdette ki a minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2022. évi összegét a 703/2021. (XII.15.) Korm. rendeletben.

A Kormány 2021. december 16-án hirdette ki a minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2022. évi összegét a 703/2021. (XII.15.) Korm. rendeletben.

2022. január 1-jétől változik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) mértéke.

Míg a minimálbér 2022. évi összege 200 000 forintra emelkedik, addig a garantált bérminimum 260 000 forintra nő.

Bővebb információ a Magyar Közlöny 229. számában olvasható.

Magyar Közlöny (magyarkozlony.hu)

Ha a kisadózó társaság ugyanazon belföldi vállalkozástól év elejétől számítva több mint 3 millió forint összegű bevételt kap, akkor  40%-os adóteher keletkezik a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után.

Nagyon fontos, hogy ez a fizetési kötelezettség NEM a kisadózót terheli, hanem a bevételt juttató céget!

Az adó alapjának meghatározásakor ezeket az összegeket nem kell számításba venni:

• amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozási viszonnyal kapcsolatos rendelkezés alapján 40 százalékos adót fizet (magyarán, ha kapcsolt a vállalkozás, az első forinttól kezdve fizetni kell a 40 %-ot)
• amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak
• amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak
• amelyet költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak

Azonban, ha a 3 millió forintot meghaladó bevétel külföldi partnertől származik, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót köteles megfizetni.

Az adó alapjának meghatározásakor nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó a külföldi kapcsolt vállalkozási viszony miatt a 40 százalékos mértékű adót kifizeti.

Ebben az esetben a plusz adót a katás vállalkozás fizeti.

Mindkét esetben az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és kifizetni, amelyet megelőzően a 3 milliós értékhatárt átlépték. Így kell eljárni a tárgyév minden olyan hónapjában, amelyben a kisadózó vállalkozás a módosításokra vonatkozó bevételt szerez.

Lényeges, hogy az ugyanazon partnertől kapott bevétel után a 40%-os adó megfizetése nem mentesíti a katás adózót a havi fix 25, 50 vagy 75 ezer Forintos tételes adó alól. A törvényváltozásokat figyelembe véve ez az eset csak akkor valósul meg, ha a katás vállalkozónak külföldi partnertől van 3 millió összeget meghaladó bevétele.

A katás vállalkozó ezen felül jövőre is változatlanul fizeti a 12 millió forint feletti rész után a 40% különadót, azzal, hogy a katás vállalkozásnak a 12 millió forintos értékhatár számításakor nem kell figyelembe vennie az év közbeni 40 százalékos adókötelezettséggel kapcsolatos összegeket. (Tehát a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételt, illetve az ugyanazon vállalkozástól kapott bevétel 3 millió Ft-ot meghaladó részét.)

Ha katás vállalkozóként kifizetővel (vállalkozással, egyéb szervezettel) szerződéses jogviszonyba lép a vállalkozó, akkor 2021. január 1-jétől a szerződés megkötésekor tájékoztatni kell a partnert arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül.  (Amennyiben változás következik be a kisadózói státuszban (pl.: megszűnik), arról szintén tájékoztatni kell a kifizető partnert a változást megelőzően.)

A 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében 2021. január 15-éig kell tájékoztatni a partnered a kisadózói minőségedről.

Elméletileg a felelősség a KATÁ-s válalkozóé, de javaslom a cégvezetőknek, aki tudja, hogy a partnere katás vállalkozó, írassa vele alá a nyilatkozatot, mert sajnos a katás  vállalkozók nagy része nem fog ezzel foglalkozni. A mellékelt nyilatkozat megfelelő, de nem kötelező ezt használni, bármi más, hasonló céllal gyártott papír elfogadott, nincs törvényi előírás

Tájékoztatás kisadózói minőségről

Kedves Partnerünk!

Örömmel tájékoztatjuk, hogy az alábbi zsebbevágó témákban tájékoztatót tartunk Sopronban a CENTRUM AUDIT – NETTO AUDIT – AUDITOR CONSULTING Kft ügyfelei részére:

1. ADÓVÁLTOZÁSOK 2017-2018
2. ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK KIVA és KATA adózási módok bevonásával
3. SZÁMLÁZÁSI SZABÁLYOK és kötelező adatszolgáltatások jelentős változásai

Mindhárom téma zsebbevágó lehet minden vállalkozás életében, hiszen felhívjuk a figyelmet

– jelentős adómegtakarítási lehetőségekre, és/vagy

– a gazdaság kifehérítését célzó új előírások miatti esetleges bírságok veszélyeinek minimalizálására

További információk a rendezvényünkről:

– időpont: SOLO Étterem különterem

– helyszín: 2017. december 13-a, szerda 14 h.

– előadók: Bakos Ildikó és Iván Attila

– ár: könyvelési, könyvvizsgálati ügyfeleink részére ingyenes, egyéb érdeklődők számára 2.000 Ft/fő (díjmentesen frissítőket is biztosítunk, melyek benne vannak az árban)

– előzetes regisztráció szükséges (a megfelelő előkészítés érdekében)

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, de kérünk mindenkit, hogy részvételi szándékát a következő e-mail címeken illetve telefonszámon tegye meg: bakos.ildiko@centrum-audit.hu, ertesites@centrum-audit.hu, 20/489-73-65

2018. január 1-jétől indul az úgynevezett cégkapu szolgáltatás, amely a már jól ismert ügyfélkapu vállalkozásoknak szóló változata lesz.

A regisztráltak tulajdonképpen egy 300 MB-os ingyenes tárhelyet kapnak, amivel ki lehet váltani a postai szolgáltatásokat, hiszen ezentúl innen fogják tudni elektronikus úton végezni a hivatalos levelezést az állami hivatalokkal. Ilyenek lehetnek az államigazgatási szervek, például a NAV, a helyi önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók. Bár a cégkapu létrehozása és későbbi használata rövidtávon plusz terhet jelent, hiszen egy új folyamatot kell elsajátítani, ám ennek köszönhetően a remények szerint jelentősen egyszerűsödik majd az ügyintézés, a hivatalos dokumentumok pedig ellenőrizhetően követhetőek lesznek. Az ígéretek szerint az elektronikusan intézhető ügycsoportok és ezzel összefüggésben az online űrlapok köre folyamatosan fog bővülni.

A Cégkapu használata 2018. január 01-től kötelező, 2017. augusztus 31-ig a Cégkapu regisztráció elvégzése kötelező. (2017. december 31-ig a regisztráció büntetés nélkül végezhető el, de nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni…)

A Cégkapu regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy (a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője) teljesítheti. A regisztrációt ténylegesen csak olyan természetes személy tudja teljesíteni, aki rendelkezik Ügyfélkapuval. Akinek nincs ilyen, annak a Cégkapu előtt Ügyfélkapu jogosultságot kell szereznie, vagyis létre kell hoznia személyes ügyfélkapus azonosítóját.

AZ ELŐKÉSZÜLETEK, FONTOSABB TUDNIVALÓK

1. Kiket érint? Egyszerűen fogalmazva, minden cégformát, függetlenül az adózási formájától (TAO, KIVA, KATA, Áfás, nem Áfás) ami nem egyéni vállalkozó (Bt, Kft, Rt, Egyesületek, Alapítványok) Egyéni vállalkozóknak ezzel nem kell foglalkozni.
2. A Cégkapura érkező dokumentumok nem lesznek azonosak az ügyfélkapuval, az továbbra is megmarad, a NAV felé történő bevallásokat továbbra is azon lehet intézni.
3. A meghatalmazást azoknál a cégeknél feltétlenül javasoljuk, ahol külföldi az ügyvezető, hiszen a magyar nyelvű levelezésből valószínűleg nem fog semmit érteni, illetve a nagyobb cégeknél, ahol a pénzügyeket eddig is valaki intézte, célszerű, ha esetleg az ide érkező értesítéseket is ő kezeli
4. Hozzunk létre (vagy kérjük meg az informatikust) egy e-mail címet, amely kizárólag a Cégkapura érkező, onnan küldendő email-ek kezelésére fog szolgálni.
5. Javasoljuk, hogy az új email cím a cegkapu@cegneve.hu, vagy cegkapu.cegnev@gmail.com legyen. Javasoljuk mindenkinek, hogy csak biztonságos szolgáltatónál regisztráljon/készítsen Cégkapu-emailt, felejtősek a freemail.hu, citromail.hu, hotmail.com, office.com, yahoo.com, és hasonló ingyenes szolgáltatók!
6. Győződjünk meg a létrehozott cégkapus email működőképességéről, (tesztlevelekkel). Érdemes lehet később a kisebb cégeknél átirányítani az erre a címre érkező küldeményeket a mindennap – csak az általunk használt – email címre. Az email címhez tartozó jelszót jól jegyezzük meg.
7. Tegyük magunk elé az alábbi adatokat:

ügyfélkapus felhasználói név
ügyfélkapus jelszó
képviselt szervezet adószáma
cégkapu email címe (az új, cegkapu@cegnev.hu email cím

A Cégkapu-regisztráció az alábbi oldalon teljesíthető: https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html. Az oldalon a “Súgó és használati feltételek” linkre kattintva a regisztrációról részletesebb információk, valamint gyakorlati segítség is elérhető.

Leegyszerűsítve: magánautóra kiküldetési rendelvény kell (kivétel az egyéni vállalkozó, ahol útnyilvántartás), céges személyautókra pedig  útnyilvántartás.

Kiküldetési rendelvény:

Kiküldetési rendelvény kiállítható munkaviszonyra és egyéb, más jogviszonyra tekintettel is. (pl. megbízási, tagi, vezető tisztségviselői, választott tisztségviselői jogviszony). Szintén alkalmazható, ha a magánszemély a tevékenységéért juttatásban nem részesül, azt “közérdekű” munka keretében végzi és csak járműhasználattal kapcsolatos költségeinek a megtérítését kéri.

A kiküldetési rendelvény nem azonos az útnyilvántartással, és nem használható fel a munkába járás elszámolásához!

A kiküldetési rendelvény alapján kapott összeget a magánszemélynek nem kell bevételként figyelembe vennie, ha a kapott költségtérítés nem haladja meg a jogszabály alapján igazolás nélkül elszámolható mértéket. Ez a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát pedig a magánszemély köteles megőrizni a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályok szerint.

A kiküldetési rendelvényen kötelezően szerepeltetni kell

• a kifizető cég adatait (nevét, címét, adószámát)
• a kiküldött magánszemély nevét, adóazonosító jelét
• a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát
• a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát
• futásteljesítményt (a megtett távolságokat)
• az utazás költségtérítését (valamit a kiszámításához szükséges adatokat -üzemanyag-fogy. norma, üzemanyagár stb.-)”

Útnyilvántartás:

Az útnyilvántartásnak formai követelményei vannak, főleg a bér- és lízingelt autók esetében (ÁFA visszaigénylés!) fontos, hogy a meghatározott adatokat tartalmazza.
Kiknek kell útnyilvántartást vezetniük?

• Bér- és lízingelt autók ÁFA visszaigénylése esetén (járulékos szolgáltatásokhoz tartozó tételek áfáját is) útnyilvántartással kell bizonyítani a céges / magán utak arányát, a céges rész után lehet arányosan visszaigényelni az ÁFA-t
• A magánszemély (egyéni vállalkozó) a jövedelemszerző tevékenységhez használt gépjármű költségelszámoláshoz útnyilvántartás vezetésére kötelezett, amennyiben nem az 500 km-es átalányadózást választja (mindenképp cégautóadó köteles)
• Háziorvos csak akkor mentesül a praxisához használt autójának cégautóadó megfizetése alól, ha útnyilvántartással bizonyítja útjait
• Cégeknek, céges tulajdonban lévő autókra nem kötelező az útnyilvántartás vezetése (mindenképp fizetnek cégautóadót), de a gyakorlat azt mutatja, hogy a költségek bizonyításához  ajánlott mégis útnyilvántartás, mert sokszor ezt is kéri a NAV

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell:

• a gépjármű típusát
• a gépjármű forgalmi rendszámát
• a fogyasztási normát
• az év első és utolsó napjának kilométeróra állását (havonta ajánlott)
• az utazás időpontját
• az utazás kiindulópontját
• az utazás célját és a partner nevét, címét (honnan-hova)
• a megtett kilométerek számát tételesen
• tankolások helyét, idejét, üzemanyag mennyiségét, árát

Fontos, hogy cégautó esetében a költségek elszámolása nem az útnyilvántartás, hanem az üzemanyagszámlák alapján történik!

Mire figyeljünk oda márciusban:

1. Az önkormányzatok már küldik a helyi adókról szóló értesítéseket, mit kell befizetni. Nagyon fontos, hogy azoknál a cégeknél, akik cégautó adóra kötelezettek a NAV felé, a gépjárműadót feltétlenül el kell utalni időben, ellenkező esetben a cégautó adó nem csökkenthető a gépjárműadó összegével. Azok a vállalkozások, akik tavaly vagy idén alakultak, még nem fizetnek előleget, ők nem biztos, hogy kaptak értesítést még az önkormányzatoktól.
2. Március 31-e a kamarai hozzájárulások megfizetésének határideje. 5000 Ft a normál kamarai hozzájárulás, akik valamelyik külön kamarának a tagjai (orvosi, ügyvédi, agrárkamara), azok oda fizetnek, erről kapnak külön értesítést
3. Nagyon közel van már a határidő, már valószínűleg nem halasztják tovább, hogy azok a KFT-k, amelyeknek a jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, meg kell, hogy emeljék a jegyzett tőkéjüket. Ennek módjairól már nagyon sokszor volt szó, most a legfontosabb, hogy a szerződés módosításnak márc. 15-ig meg kell történnie. A befizetésre még van haladék, de a társasági szerződés módosításának be kell érkeznie a cégbírósághoz.

A munkáltató kedvezményes béren kívüli juttatásként adhat évente 100 ezer forintig készpénzt a munkavállalónak. Ezt a juttatást a munkavállalón kívül megkaphatja a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. Ez egy lehetőség és egy maximum érték, amennyiben a vállalkozásnak erre nincs meg az anyagi fedezete, akkor dönthet úgy, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, vagy kisebb mértékben adja.

Mivel ez egy béren kívüli juttatás, ezért ezt a bértől elkülönítetten kezeli a rendszer. Csak a munkáltatónak kell a juttatás után közterhet fizetni – a juttatott összeg után 34,22% mértékben.

Attól, hogy a juttatás nevében „készpénz” szerepel, nem kötelező bankjegyekben juttatni, lehet utalással is nyújtani. A kiadás nem szükséges, hogy havonta történjen. Negyedévente, félévente is működhet. Az utalás akár a munkabérutalás mellett, azzal egy időben is megtörténhet.

Amennyiben egy foglalkoztatás csak tört évre vonatkozik, akkor a 100 ezer forintnak csak a tárgyévi munkaviszony napjaira arányos összege adható ilyen címen kedvezményesen.

• Újonnan belépő dolgozóknál az arányosítással könnyen meghatározható a keret.
• Év közben kilépő dolgozóknál a kilépéskor el kell számolni a már ilyen címen adott juttatással, s a munkáltatónál töltött időre jutó arányos rész feletti részt a kilépéskor el kell számolni bérként. (Ez utóbbi megelőzésére lehet választani a juttatás havi egyenlő részekben történő kifizetését maximum 100.000/12=8.333 forint értékig vagy év végén egy összegben történő juttatást. Ennek módját is a cafeteria szabályzatban kell meghatározni.)

Szeretnénk felhívni a figyelmet a bér átcsoportosításának tilalmára! Nem lehet ezzel bért kiváltani, azaz

• nem lehet ennek a juttatásnak a terhére lecsökkenteni a bért, vagy
• a szükséges béremelést nem végrehajtani, helyette ennek ezzel a készpénz juttatással pótolni.

Fontos tudni, hogy azzal, hogy a béren kívüli készpénz juttatás teljesen elválik a munkabértől, a munkavállalóknak járó ellátások – táppénz, nyugdíj, stb. – alapjába sem számít bele ez a juttatás, mert a munkavállaló nem fizet ez után semmilyen járulékot.

A készpénzjuttatás akkor is adható, ha eddig nem volt semmilyen természetbeni juttatás a cégnél. Erre vonatkozóan azonban meg kell hozni a vezetői döntést, s ezt írásban is dokumentálni kell, hiszen ez a juttatás alapja. Írásos dokumentum hiányában egy későbbi ellenőrzés bérnek nyilvánítja a juttatást, s adóhiányként állapítja meg a vonatkozó adókat és járulékokat.

Amennyiben bármilyen más juttatást is ad a cég, akkor már cafeteria szabályzatban rögzítendő ez a döntés is.

A kata-alany vállalkozás alapvetően három módszert is választhat az iparűzési adója megállapításához.

Mindenekelőtt számára is adott az iparűzési adóalap hagyományos megállapítása. Ebben az esetben a nettó árbevételét csökkentheti az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések, a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értékével.

Kisadózó esetében azonban nettó árbevételnek minősül minden kisadózói bevétel, tehát nem csak a tevékenység ellenértéke, hanem a bármely jogcímen és bármely formában a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben megszerzett vagyoni érték is [a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: helyi adó tv.) 52. § 22. h) alpont].

Mivel egy katás vállalkozás a költségeit nem köteles nyilvántartani, ezért ezen hagyományos módszer választása esetén mégis köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből a felmerült anyagköltség, alvállalkozói díjak és egyéb fentebb nevezett csökkentő tételek összege ellenőrizhetően és hitelt érdemlően megállapítható.

A kata-alany is választhatja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítását a helyi adó törvény 39/A. § (1) b pontja alapján. Ebben az esetben a nettó árbevételének 80%-a után kell az adót megfizetnie. Nettó árbevételként ebben az esetben is valamennyi kisadózói bevételét figyelembe kell vennie. Ezen módszer választását nem kell külön bejelentenie az adóhatósághoz, elegendő, ha a bevallásban ilyen módon számolja ki adóját.

Végül a kata-alany vállalkozás élhet a helyi adó törvény 39/B. § (3) bekezdésében szereplő választási lehetőséggel is, amikor az adó alapját tételesen állapítja meg. Ebben az esetben az adó alapja 2,5 millió forint évesen, mely összeg után kell az adót megfizetni. Ha a tevékenységet év közben kezdi a vállalkozó, vagy egyébként év közben a kata fizetésére nem kötelezett, akkor a 2,5 millió forint naptári nappal arányosított része után kell csak az adót megfizetni.

Fontos szabály, hogy ezen módszer választását be kell jelentenie az adóhatóságnak a kata hatálya alá való bejelentkezést követő 45 napon belül, illetve február 15-éig, amennyiben már a korábbi években is a kata alanya volt.

Szintén lényeges, hogy ha több önkormányzat területén is folytat tevékenységet a kata alanya, akkor a 2,5 milliós adóalapot önkormányzatonként kell figyelembe venni.
Ugyanakkor lehetősége van a vállalkozónak arra is, hogy az egyik önkormányzat területén a tételes 2,5 milliós adóalap alapján fizessen adót, míg a többi önkormányzat területén a hagyományos módszerrel állapítsa meg az adó alapját.

A számlának több kötelező tartalmi eleme van, amelyek feltüntetése elengedhetetlen a szabályosan kiállított bizonylaton. A tartalmi kellékek egy részének szerepeltetése ugyanakkor az adózó adózási módjától függ, illetve értékhatárhoz kötöttek.

A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint.

2017. január elsejétől ez a tizedére csökken, azaz ha az áthárított áfa összege eléri a 100 000 Ft-ot a vevő adószámát fel kell tüntetni a számlán. Amennyiben tehát az áfa-alapja meghaladja
27 %-os adómérték esetén a 370 000 Ft-t;
18 %-os adómértéknél az 556 000Ft-ot;
5 %-os adómérték esetén pedig a 2 000 000 Ft-ot
a vevő adószámának feltüntetésétől nem lehet eltekinteni. [2016. évi LXVI. törvény 76. § 2. pont]

A számla tartalmára vonatkozó előírások betartása azért is fontos, mivel az áfalevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a szabályosan kiállított számla, azaz a jogszabály által előírt, kötelező tartalmi elemeket tartalmazó bizonylat szükséges az előzetes felszámított áfa levonásához. [2016. évi LXVI. törvény 73.§]

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]

Bemutatjuk, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatók, és ezeket milyen adókötelezettség terheli.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék.