A számlának több kötelező tartalmi eleme van, amelyek feltüntetése elengedhetetlen a szabályosan kiállított bizonylaton. A tartalmi kellékek egy részének szerepeltetése ugyanakkor az adózó adózási módjától függ, illetve értékhatárhoz kötöttek.
A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint.
2017. január elsejétől ez a tizedére csökken, azaz ha az áthárított áfa összege eléri a 100 000 Ft-ot a vevő adószámát fel kell tüntetni a számlán. Amennyiben tehát az áfa-alapja meghaladja
27 %-os adómérték esetén a 370 000 Ft-t;
18 %-os adómértéknél az 556 000Ft-ot;
5 %-os adómérték esetén pedig a 2 000 000 Ft-ot
a vevő adószámának feltüntetésétől nem lehet eltekinteni. [2016. évi LXVI. törvény 76. § 2. pont]
A számla tartalmára vonatkozó előírások betartása azért is fontos, mivel az áfalevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a szabályosan kiállított számla, azaz a jogszabály által előírt, kötelező tartalmi elemeket tartalmazó bizonylat szükséges az előzetes felszámított áfa levonásához. [2016. évi LXVI. törvény 73.§]
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]