Könyvelési hírek és adózási változások 2026

Legújabb Könyvelési Hírek és Adózási Változások 2026-ban: Amit Minden Vállalkozónak Tudnia Kell

A 2026-os év számos jelentős változást, új szabályozást és fontos pénzügyi mérföldkövet hozott a magyar vállalkozások, cégvezetők és egyéni vállalkozók életében. A gazdasági környezet folyamatos átalakulása, az inflációs hatások kezelése, valamint a jogszabályi keretek finomhangolása mind olyan tényezők, amelyek elengedhetetlenné teszik, hogy a vállalkozások naprakészek legyenek a legújabb adózási és számviteli hírekkel kapcsolatban. Egy modern, dinamikusan fejlődő cég életében a precíz adminisztráció és az előrelátó adótervezés ma már nem csupán egy kötelező feladat, hanem a versenyképesség megőrzésének egyik legfontosabb záloga.

Ebben a rendkívül részletes, mindenre kiterjedő szakmai összefoglalóban a Centrum Audit szakértői csapata összegyűjtötte a legfontosabb 2026-os adózási változásokat, a minimálbér emelkedésének hatásait, az átalányadózás legújabb szabályait, valamint az év második felében érkező technológiai újításokat, mint például a kötelező e-nyugta bevezetését. Célunk, hogy ügyfeleink és minden olvasónk pontos, hiteles és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által is leellenőrzött információkhoz jusson.

Ha szeretne többet megtudni irodánk filozófiájáról és arról, kik állnak ezen szakmai cikkek mögött, kérjük, tekintse meg a Bemutatkozás oldalunkat. Amennyiben pedig azonnali szakmai támogatásra van szüksége cége pénzügyeinek rendbetételéhez, böngéssze át részletes Szolgáltatások menüpontunkat!

1. Minimálbér és Garantált Bérminimum 2026-ban: Számok és Hatások

A munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt a leginkább foglalkoztató kérdés minden év végén és év elején a kötelező legkisebb munkabérek alakulása. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) megállapodása alapján 2026. január 1-jétől jelentősen, az inflációt meghaladó mértékben nőttek a hazai alapbérek.

A hivatalos, elfogadott adatok szerint 2026-ban a minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett, ami egy 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből a bruttó összegből (amennyiben a munkavállaló nem jogosult semmilyen családi vagy egyéb adókedvezményre) a levonások után a dolgozó nettó 214 662 forintot vihet haza.

Ezzel párhuzamosan a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kötelezően fizetendő garantált bérminimum bruttó 373 200 forintra nőtt, amely 7 százalékos bérfejlesztést jelent. A nettó érték ebben az esetben kedvezmények nélkül 248 178 forint.

Érdekes történelmi perspektívát nyújt, ha visszatekintünk arra, hogy miként alakultak ezek az összegek mindössze néhány évvel ezelőtt. Érdemes elolvasni egy korábbi elemzésünket, amelyben a minimálbér 2022-es alakulását vizsgáltuk. A számokat összevetve látható, hogy az elmúlt években a bérköltségek drasztikus emelkedésen mentek keresztül, ami a munkáltatókra hatalmas terheket ró, különösen a társadalombiztosítási (18,5%) és a szociális hozzájárulási adó (13%) megfizetése során. Egy minimálbéres munkavállaló teljes bérköltsége a munkáltató számára 2026-ban havonta 364 764 forintba kerül.

könyvelés árak 2026 hírek

2. Átalányadózás 2026: Magasabb Költséghányad és Adómentes Keret

Az egyéni vállalkozók körében továbbra is az átalányadózás az egyik legnépszerűbb adózási forma. 2026 januárjától ezen a területen is kiemelten pozitív, a vállalkozók adminisztrációs és adóterheit csökkentő szabályok léptek életbe.

A legfőbb változás, hogy az igazolás nélkül elszámolható, úgynevezett általános költséghányad mértéke a korábbi 40 százalékról 45 százalékra emelkedett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azonos árbevétel mellett a vállalkozóknak kevesebb jövedelem után kell megfizetniük a személyi jövedelemadót (Szja), a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Továbbá az átalányadózók esetében az adómentes jövedelem határa az éves minimálbér feléhez van kötve. Mivel a minimálbér 2026-ban bruttó 322 800 forint havonta, az éves minimálbér 3 873 600 forint. Ennek a fele, azaz 1 936 800 forint jövedelem számít adómentesnek.

Mit jelent ez bevételre lefordítva?

  • Az új, 45%-os költséghányad alkalmazásával egy átlagos tevékenységet végző egyéni vállalkozó egészen 3 521 455 forint éves bevételig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól (hiszen a bevétele 55%-a, mint jövedelem, ekkor éri el az 1 936 800 forintos határt).
  • Egy 80%-os költséghányadra jogosult vállalkozó (például bizonyos kiskereskedelmi tevékenységet végzők) esetében ez a mentesített bevételi sáv egészen 9 684 000 forintig tolódik ki.

Ahhoz, hogy megértsük, mekkora fejlődésen és finomításon ment keresztül ez a rendszer, érdemes felidézni a kezdeti szabályozásokat, amelyekről az egyéni vállalkozók átalányadózása 2022-ben című cikkünkben írtunk részletesen. A rendszer évről évre kedvezőbbé válik azok számára, akik hajlandóak precízen nyomon követni a bevételi értékhatárokat. A tervezés megkönnyítése érdekében mindenképpen javasoljuk, hogy használja weblapunkon a folyamatosan frissülő Kalkulátor felületünket!

3. Alanyi Adómentesség (AAM): Emelkedő Értékhatár

Szintén óriási és régóta várt könnyebbség a hazai kis- és középvállalkozások (Kkv) életében, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító bevételi értékhatár hosszú évek stagnálása után végre megemelkedett. 2026. január 1-jétől a határ a korábbi 18 millió forintról 20 millió forintra nőtt.

Ez az intézkedés rengeteg olyan kisvállalkozás – tanácsadók, informatikai szakemberek, szabadúszók, kisebb szolgáltatók – számára jelent mentőövet, akik az utóbbi évek magas inflációja miatt kénytelenek voltak árat emelni, és emiatt veszélybe került az adómentes státuszuk. Az alanyi adómentesség hatalmas adminisztrációs terhet vesz le a cégek válláról, hiszen nem kell havonta vagy negyedévente ÁFA-bevallást készíteniük, és a szolgáltatásaikat, termékeiket ÁFA felszámítása nélkül, ezáltal a magánszemély vevők számára sokkal versenyképesebb áron tudják értékesíteni.

Az alanyi adómentességet újonnan választóknak minden év végéig (december 31-ig) kell nyilatkozniuk a NAV felé, ám aki az év közben kezdi meg a tevékenységét, az az induláskor rögtön megjelölheti ezt a formát, a 20 milliós keretet pedig természetesen időarányosan kell figyelembe vennie.

4. Forradalom a Számlázásban: Érkezik az E-nyugta

Bár az év első fele a megszokott ügymenet szerint zajlik, a vállalkozásoknak már most el kell kezdeniük a felkészülést a 2026. év egyik legjelentősebb technológiai átállására. 2026. szeptember 1-jétől minden magyarországi vállalkozás számára kötelezővé válik a digitális nyugtaadás, azaz az e-nyugta bevezetése.

Ez a jogszabály-módosítás azokat is érinti, akik eddig a hagyományos, papír alapú nyugtatömböt használták. Ide tartoznak például a fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, ingatlanosok, piaci árusok és kisebb büfések. Szeptembertől a nyugták adatai – a számlákhoz (Online Számla rendszer) hasonlóan – azonnal, valós időben kerülnek majd be a NAV központi adatbázisába.

Bár első hallásra ijesztő lehet ez az adminisztrációs teher, a jogalkotó és az adóhatóság igyekszik megkönnyíteni az átállást. A NAV ígérete szerint egy teljesen ingyenesen letölthető és használható okostelefonos mobilapplikációt biztosít a vállalkozóknak az e-nyugták kiállítására. Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozásoknak nem kell drága és bonyolult online pénztárgépeket vagy speciális hardvereket vásárolniuk. A vásárlók a saját okostelefonjukkal (például egy QR-kód leolvasásával) kaphatják meg a hitelesített digitális nyugtát. A rendszer további óriási előnye, hogy mentesíti a vállalkozókat a papír alapú bizonylatok éveken át tartó, sokszor problémás fizikai megőrzésének kötelezettsége alól.

5. Változások a Szociális Hozzájárulási Adóban (Szocho) és az Őstermelőknél

A 2026-os év az egyszerűsítés jegyében hozott egy másik fontos technikai jellegű, ám annál kedvezőbb változást is. Megszűnt az úgynevezett „emelt adóalap” a szociális hozzájárulási adó (Szocho) fizetése során. Ezentúl a bérszámfejtés és a járulékszámítás egy fokkal transzparensebbé válik, mivel az általános szabályok mentén a társadalombiztosítási járulék 18,5%, a Szocho pedig fixen 13% marad, a bonyolult szorzókat pedig kivezette a jogalkotó.

A magyar gazdaság kiemelten fontos szegmensét képezik a mezőgazdaságból élők. Az őstermelői rendszer is finomodott a korábbi évekhez képest, de az alapstruktúra megmaradt. Ahhoz, hogy az idei adótervezést kontextusba tudjuk helyezni, visszamenőlegesen is érdemes megvizsgálni a szektor adózási sajátosságait. Kérjük, olvassa el vonatkozó korábbi cikkünket: a mezőgazdasági őstermelő adózása 2022-ben. Bár a támogatási összegek és a mentesített bevételi értékhatárok változtak az infláció és a minimálbér függvényében, a családi gazdaságok alapszabályaihoz továbbra is elengedhetetlen egy felkészült agrárszakértő könyvelő bevonása.

6. Határidők, Iparűzési Adó és Kamarai Tagdíj: Ne Késse Le!

A jogszabályi változások és értékhatár-növekedések mellett van, ami sosem változik a magyar adózásban: a határidők szigorú betartásának fontossága. A helyi iparűzési adó (HIPA) a magyar önkormányzatok legfontosabb saját bevétele, amelynek a bevallási és befizetési határideje főszabály szerint május 31. Szintén az év első felének fontos sarokpontja a Kereskedelmi és Iparkamarai kötelező regisztrációs díj (kamarai hozzájárulás) megfizetése, amelynek hagyományos határideje minden év március 31.

Ha érdekli, hogyan alakultak ezek a kötelezettségek a múltban, és milyen alapvető mulasztási bírságokkal kell számolnia annak, aki megfeledkezik róluk, olvassa el kapcsolódó szakmai cikkünket: iparűzési adó és kamarai tagdíj fizetési határidő. Kiemelten fontos megjegyezni, hogy az átalányadózók választhatják az egyszerűsített iparűzési adó megállapítást is (amely sávos adózást tesz lehetővé), így mentesülhetnek a bonyolult HIPA bevallás benyújtása alól, ha a bevételeik alapján besorolhatóak az előre meghatározott kategóriák egyikébe.

7. Miért Fontos a Szakértő Könyvelőiroda a 2026-os Évben?

Amint az a fentiekből is egyértelműen látszik, a magyar adórendszer bár folyamatosan halad a digitalizáció és az egyszerűsítés felé, az átállási időszakok, az új kötelezettségek (például az e-nyugta) és a módosuló értékhatárok komoly odafigyelést igényelnek. Egy apró tévedés – például ha egy cég túllépi a 20 milliós alanyi adómentes határt, de nem lép át azonnal az ÁFA körbe – súlyos, akár milliós nagyságrendű adóbírságot vonhat maga után.

Itt lép be a képbe a Centrum Audit. Célunk, hogy a számviteli törvény, az adóügyi jogszabályok és a bérszámfejtési rendeletek útvesztőjében biztos iránytűt nyújtsunk partnereink számára. Szakértő csapatunk naprakészen követi a NAV legfrissebb állásfoglalásait, így garantáljuk, hogy ügyfeleink mindig időben, pontosan kapják meg a számukra releváns információkat. A digitalizáció számunkra sem csak egy üres hívószó: modern, felhőalapú rendszerekben dolgozunk, így az ország bármely pontjáról gördülékenyen tudjuk biztosítani ügyfeleink támogatását.

Amennyiben úgy érzi, jelenlegi könyvelője nem tájékoztatta megfelelően a 2026-os változásokról, vagy új vállalkozást indítana és megbízható kezekben szeretné tudni cége pénzügyeit, kérjük, keresse fel irodánkat. Személyre szabott tanácsadásért és ajánlatkérésért kattintson a Kapcsolat oldalunkra, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.

8. Dinamikusan Bővülő Csapat: Karrierlehetőség a Centrum Auditnál

A folyamatosan növekvő ügyfélkör és a bővülő jogszabályi kötelezettségek miatt könyvelőirodánk is folyamatosan növekszik. Mindig nyitottak vagyunk a tehetséges, precíz és fejlődni vágyó pénzügyi és számviteli szakemberek megismerésére. Büszkék vagyunk arra a stabil, támogató munkahelyi légkörre, amelyet az elmúlt években kialakítottunk. Ha Ön könyvelő, bérszámfejtő vagy adótanácsadó, és egy modern, stabil irodában szeretné folytatni szakmai pályafutását, kérjük, kísérje figyelemmel aktuális nyitott pozícióinkat. Bár a feltételek és az elvárások folyamatosan frissülnek, betekintést nyerhet toborzási folyamatainkba egy korábbi álláshirdetés megtekintésével is az oldalunkon. Építsük együtt a jövő könyvelőirodáját!

A 2026-os esztendő alapjaiban formálja át a magyar kisvállalkozások mindennapjait. A minimálbér bruttó 322 800 forintra, a garantált bérminimum bruttó 373 200 forintra történő emelése hatalmas bérnyomást helyez a munkaadókra, ugyanakkor az alanyi adómentes határ 20 millió forintra emelése, illetve az átalányadó költséghányadának 45 százalékra történő növelése komoly mozgásteret és megtakarítást is jelenthet a megfelelően optimalizált cégek számára.

Az év második felében esedékes e-nyugta bevezetése elindítja a magyar gazdaságot a teljesen papírmentes számlázás és nyugtaadás útján. Aki időben felkészül, és letölti majd az állami applikációt vagy frissíti saját szoftvereit, az versenyelőnybe kerül. A Centrum Audit szakértői egész évben azon dolgoznak, hogy a jogszabályi hátteret lefordítsák a vállalkozók nyelvére, levéve a vállukról az adminisztráció mázsás súlyát. Ne hagyja a véletlenre cége adóügyeit, forduljon hozzánk bizalommal, és tervezzük meg együtt a 2026-os év pénzügyi sikereit!

ÁFA – alanyi adómentesség értékhatára 2025. január 1-től visszamenőleg 18 millió forint

2025. január 25-én szombaton megjelent a Magyar Közlönyben a A Kormány 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelete az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről.

Ezzel hivatalossá vált a múlt hét csütörtöki bejelentés, ami szerint 2025. január 1-től visszamenőleg 18 millió forint az alanyai adómentesség értékhatára.

A rendelet szerint az választhatja 2025-ben az alanyi adómentességet, akinek az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege

a) sem a 2024. naptári évben ténylegesen,

b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Akik eddig is alanyi adómentesek voltak áfa szempontjából, azoknak semmi tennivalójuk nincs, ők nyugodtan számlázhatnak 18 millió forintig idén. Természetesen az év közben kezdők, szüneteltetők az áfa időarányos részére figyeljenek, ez még mindig áll, hogy nem túlléphető

Akik tavalyi évben nem választhatták, mert a bevételük meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el a 18 milliót azok az alanyi adómentesség választásáról a bejelentést 2025. február 28-ig lehet megtenni, azonban a határidő nem jogvesztő azoknak, akik 2025-ben még nem állítottak ki számlát.

Ők kijavítási kérelemmel a későbbiekben is élhetnek a választás lehetőségével.

A KATA határa eddig is 2022 óta 18 millió forint volt, teljesen okafogyottan, értelmetlenül, hiszen pont a magánszemélyeknek nem volt értelme áfásan számlázni, most végre ezt a két határt egyenlővé tették, tehát 18 millió forintig a KATÁ-soknak nincs büntető adójuk ugyanúgy a havi 50 e Ft-ot kell megfizetniük

Az átalányadós jövedelemhatárokat az áfa határának kitolása ugyanúgy nem érinti, tehát az változatlan marad, járulékot, személyi jövedelemadót az ismert szabályok alapján kell megfizetni

Aki az iparűzési adóban a sávos adózást választva a 12 millió forint bevételig fizetendő 50 000 forintot fizeti, az azzal is számoljon, hogy 12 millió forint felett már 120 000 forint lesz az iparűzési adója 18 millió forint bevételig.

Üdvözöljük a Centrum Audit Cégcsoportnál

Üdvözöljük a Centrum Audit Cégcsoportnál, ahol a könyvelés világát egyszerűvé és érthetővé tesszük mindenki számára! Akár egyéni vállalkozó vagy, kisvállalkozás tulajdonosa, nonprofit szervezet képviselője, vagy egy nagyvállalat vezetője, mi segítünk a pénzügyeid rendben tartásában.

Mit csinálunk?

  • Könyvelés: Ez az alapja mindennek! Mi pontosan vezetjük a bevételeidet és kiadásaidat, hogy mindig képben legyél, mennyi pénz áll rendelkezésedre.
  • Bérszámfejtés: A munkavállalóid bérének számítása és utalása gondosan, időben történik.
  • Adóbevallás: Segítünk elkészíteni és benyújtani az adóbevallásaidat, hogy elkerüld a bírságokat és maximalizáld a megtakarításokat.
  • Pénzügyi jelentések: Átlátható jelentéseket készítünk, hogy megértsd vállalkozásod pénzügyi helyzetét, és jobb döntéseket hozhass.

Milyen könyvelést kínálunk?

  • Pénzügyi könyvelés: Segítünk a vállalkozásod bevételeinek és kiadásainak nyomon követésében.
  • Menedzsment könyvelés: Elemzéseket készítünk, hogy jobban irányíthasd a vállalkozásod pénzügyeit.
  • Adózási könyvelés: Elintézzük az adóügyeidet, hogy minden törvényi előírásnak megfelelj.
  • Költség könyvelés: Figyeljük, hogyan oszlanak meg a költségek, hogy a lehető leghatékonyabban működhessen a vállalkozásod.

Milyen szoftverekkel dolgozunk?

Modern könyvelési szoftvereket használunk, mint pl. a CashMan ügyviteli rendszer, a Billcity ügyviteli rendszer, hogy biztosítsuk a hatékonyságot és pontosságot.

Betartjuk a szabályokat

Folyamatosan nyomon követjük a jogszabályi változásokat, mint az adótörvények, könyvvizsgálati szabványok és a pénzügyi jelentési szabályok, hogy vállalkozásod mindig megfeleljen az előírásoknak.

Milyen pénzügyi dokumentumokkal dolgozunk?

A könyvelés során elkészítjük a legfontosabb pénzügyi dokumentumokat, mint például a mérleg, az eredménykimutatás és a főkönyv, szükség esetén a Cashflow kimutatás

Bárki legyél is, kisvállalkozás, nagyvállalat, nonprofit szervezet, vagy akár szabadúszó, mi itt vagyunk, hogy segítsünk neked a könyvelés világában eligazodni!

Centrum Audit Cégcsoport,– ahol a pénzügyek átláthatóvá válnak!

Mi az iparűzési adó?

Az iparűzési adó egy helyi adónem, amelyet Magyarországon az önkormányzatok szednek be. Ez az adó a vállalkozások tevékenységéből származó jövedelem után kerül kivetésre. Az iparűzési adó alapja általában a vállalkozás nettó árbevétele, amelyet bizonyos költségek és kiadások csökkentenek. Az adó mértéke változó, és az önkormányzatok határozzák meg, de a törvény által meghatározott maximális érték nem haladhatja meg az árbevétel 2%-át.

iparűzési adó

Ez az adó jelentős bevételi forrást jelent az önkormányzatok számára, és hozzájárul a helyi közszolgáltatások, mint például az oktatás, közlekedés és infrastruktúra finanszírozásához. Az iparűzési adó befizetése a vállalkozások kötelezettsége, és az adóbevallásuk részeként kell megtenniük. Az adó mértéke és a bevallási követelmények önkormányzatonként eltérőek lehetnek, ezért a vállalkozásoknak fontos tájékozódniuk a saját településükön érvényes szabályokról.

Kinek fizessünk helyi iparűzési adót?

A helyi iparűzési adót (HIPA) Magyarországon az adóköteles vállalkozásoknak az illetékes helyi önkormányzatok részére kell befizetniük. Ez az adó a vállalkozások tevékenységéből származó jövedelem után kerül megállapításra, és a következő szempontok szerint határozható meg, hogy melyik önkormányzatnak kell fizetni:

  1. A vállalkozás székhelye: Általában az adófizetési kötelezettség azon önkormányzat felé áll fenn, ahol a vállalkozás székhelye található.
  2. Telephelyek: Ha a vállalkozásnak több telephelye van különböző önkormányzati területeken, akkor az adó egy részét ezeknek a helyi önkormányzatoknak kell befizetni, arányosan a telephelyek által generált bevételekkel.
  3. Különleges szabályok: Bizonyos esetekben, mint például a távolsági közlekedési szolgáltatások esetében, külön szabályok vonatkozhatnak az adófizetésre.

Fontos megjegyezni, hogy az iparűzési adóval kapcsolatos szabályok, köztük az adó mértéke és bevallásának módja, önkormányzatonként eltérőek lehetnek. Ezért a vállalkozásoknak ajánlott tájékozódniuk a saját helyi önkormányzatuk által meghatározott specifikus előírásokról. Az adóbevallást és fizetést általában évente, a helyi önkormányzatok által meghatározott határidőkön belül kell teljesíteni.

Meddig kell fizetni iparűzési adót?

Az iparűzési adót (HIPA) Magyarországon a vállalkozásoknak addig kell fizetniük, amíg adóköteles tevékenységet végeznek az adott helyi önkormányzat területén. A fizetési kötelezettség a következő esetekben áll fenn:

  1. Folyamatos működés esetén: Amennyiben a vállalkozás folyamatosan működik és generál bevételeket, az adófizetési kötelezettség is folyamatos marad.
  2. Telephelyek vagy székhely változása esetén: Ha a vállalkozás telephelyet vált, vagy székhelyét áthelyezi egy másik önkormányzat területére, az adófizetési kötelezettség az új helyi önkormányzatra száll át.
  3. Adóköteles tevékenység megszűnése esetén: Amennyiben a vállalkozás megszünteti tevékenységét, vagy átalakul olyan tevékenységre, ami már nem adóköteles, akkor az iparűzési adó fizetési kötelezettsége is megszűnik.

Fontos megjegyezni, hogy az adófizetési kötelezettség az adóév végéig fennáll, még akkor is, ha a vállalkozás az év során szünteti meg tevékenységét. Az adóbevallást és a fizetést az önkormányzatok által meghatározott határidőkön belül kell elvégezni. Minden évben újra kell értékelni az adókötelezettséget, és amennyiben változások történnek a vállalkozás tevékenységében vagy státuszában, ezeket be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnak.

Adómentesség az üzleti ajándékokban: Friss kormányrendelet borászati termékekre

Egy október elején megjelent kormányrendelet alapján adómentes céges juttatás lehet a bor az ünnepi időszakban a dolgozók részére.

November 16-ától mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a reprezentációs céllal adott borászati termékek. Az ágazat egyes képviselői korábban több fórumon is jelezték: a „repiborra” is érvényes adó nagyban visszavetette a keresletet a cégek részéről, akik az adómentes környezetben ezentúl könnyebben választhatják a pincészetek termékeit ajándékozás céljára.

Az adómentessé váló bor az új kormányrendelet adta lehetőségekkel élve az idei ünnepi szezonban kézenfekvő és elterjedt ajándék lehet. Mivel a rendelet a vendéglátást is érinti, a karácsonyi időszakban a szervezetek, cégek által látogatott borkóstolók, borvacsorák is adómentesek lehetnek.

A karácsony a céges ajándékozás szempontjából is fontos időszak. Ilyenkor a vállalkozások megajándékozzák partnereiket, illetve munkavállalóikat is, megköszönve nekik az elmúlt időszakban folytatott együttműködésüket.

Az adómentesség kihirdetése az ő szempontjukból egy nagyon kedvező kormányzati döntés volt.

A borok eddig egyes meghatározott juttatásként adóztak.. 3000 forintos bort vett alapul, aminél a jelenleg érvénybe lévő adózás mellett (1,18 százalékos adóalap után 15 százalékos szja és 13 százalékos szocho fizetendő, a teljes közteher: 33,04 százalék) 3991 forintba kerül a bor mint juttatás.

Amennyiben kivás cégről van szó, akkor 3831 forint (27,7 százalékos közteher) a céges költség a közterhekkel együtt.

November 16-ától tao- és kivás alany esetén is 3000 forintba kerül majd a példaként behozott bor, így előbbiek 991, míg utóbbiak 831 forintot spórolhatnak az adómentességgel.

Az egy üveg borjuttatáson megspórolható közteher így arányaiban nem elhanyagolható összeg, a megtakarítás miatt pedig a cégeknek érdemes lesz majd odafigyelni arra, hogy termelőtől vásárolt palackos, eredetvédett bort adjanak ajándékba.

A boltokban árult borokra nem vonatkozik az adómentesség

Összefoglalva: az adómentesség magyar borászok magyar boraira vonatkozik. Közvetlenül a borászati üzemengedélyestől vásárolt palackozott, oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokat lehet elajándékozni ezzel a lehetőséggel élve.

Hogyan válasszunk könyvelőirodát? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe?

Az egyéni és a társas vállalkozások üzleti sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő könyvelés. Érdemes külön figyelmet fordítani a megfelelő könyvelőiroda kiválasztására. Az adózási, pénzügyi, munkaügyi adminisztráció megfelelő vezetése, kivitelezése kulcsfontosságú a cégek életében és működésében.

Miért fontos a megfelelő könyvelőiroda választása?

Ha nem rendelkezünk szakirányú végzettséggel és megfelelő gyakorlattal, érdemes keresnünk egy megbízható és nagy tapasztalattal rendelkező könyvelőirodát. Ez azonban nem is olyan egyszerű, főleg azoknak, akik egyáltalán nem jártasak a témában.

Blogcikkünkben segítséget szeretnék nyújtani a könyvelőiroda-, könyvelőválasztással kapcsolatosan. Kitérünk arra, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatalánál.

Könyvelőiroda választási szempontok

Manapság rengeteg könyvelő, könyvelőiroda működik egy-egy településen. Illetve ne feledkezzünk meg azokról az önjelöltekről sem, akik barátságból elvállalnak egy-egy könyvelési feladatot otthon munka után esténként. Önjelölt könyvelőkből nincs hiány, azonban sokszor a lelkesedés nem párosul a szakértelemmel.

Szakértelem és tapasztalat

Mindenképpen az első és legfontosabb szempont a könyvelő, könyvelőiroda kiválasztásával kapcsolatosan, hogy rendelkezzen a megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal. Érdemes utánajárni, hogy az adott könyvelőiroda hány éve működik, hány éves szakirányú tapasztalattal rendelkezik az üzleti könyvelés területén, a könyvelői milyen végzettséggel rendelkeznek, milyen területen tevékenykednek.

Szakterületi jártasság

Az általános tapasztalat mellett érdemes végigjárni azt a kérdéskört is, hogy az adott könyvelőiroda milyen szakterületen tevékenykedik, mely témakörökben jártas, hiszen így adózási tanácsokat egyéni vagy társas vállalkozásunkra személyre szabottan kaphatunk, könnyebben ki tudjuk aknázni az adózási előnyöket, adókedvezményeket.

Referenciák és értékelések

Amennyiben az adott könyvelő vagy könyvelőiroda feltünteti a honlapján a referenciáit, érdemes végigböngésznünk. Ezáltal képet kapunk arról, hogy milyen ügyfélkörrel rendelkezik, mely cégek, cégvezetők, egyéni vállalkozók szavaztak neki bizalmat. A referenciák felsorolásából is látszik már, hogy mely területe(ke)n rendelkeznek tapasztalattal. A social média is segítségünkre lehet, hiszen az adott könyvelőiroda értékelésénél elolvashatjuk az ügyfelek által írt pozitív, illetve negatív tapasztalatokat, véleményeket.

Szájhagyomány

Nagyon gyakran működik a szájhagyomány útja is a könyvelőirodák kiválasztása terén. A könyvelés, az adózási-, pénzügyi-, munkaügyi adminisztráció kiszervezése egyfajta bizalmat feltételez. Mind a negatív, mind a pozitív tapasztalatot szívesen osztják meg a barátok, az ismerősök.

Rugalmasság és kommunikáció

A megfelelő könyvelőiroda rugalmas, határidőre teljesít, könnyen elérhető. A könyvelőirodával történő folyamatos és hatékony együttműködés alapja a megfelelő kommunikáció, melynek feltétele az elérhetőség (legyen ez személyes, telefonos, e-mailes vagy online elérhetőség).

Az elérhetőség feltételezi azt is, hogy az adott könyvelőiroda rendelkezik a megfelelő kapacitással és minden egyes ügyfelének határidőre teljesíti a megbízásait. A megfelelő informatikai háttér, a modern könyvelési szoftverek emelik a könyvelési folyamatok hatékonyságát.

Ár-érték arány

Érdemes ár-érték arányban számunkra megfelelő könyvelési szolgáltatásokat igénybe venni és nem a legolcsóbb szolgáltatás mellett letenni a voksot. Kérjen, árajánlatot vagy online kalkulátor segítségével számolja ki a várható könyvelési költséget, ezáltal össze tudja hasonlítani a különböző irodák könyvelési szolgáltatásainak árait.

Bízunk benne, hogy cikkünkkel segítettünk a könyvelő iroda választással kapcsolatosan.

Centrum Audit Könyvelőiroda komplex szolgáltatásokkal Sopron belvárosában

Az üzleti könyvelés fontos része egyéni vagy társas vállalkozása működésének. Amennyiben épp könyvelőirodát keres vagy váltana, vegye fel velünk a kapcsolatot, szívesen adunk árajánlatot akár egy-egy rész könyvelési feladatra, akár cégének komplex könyvelésére vonatkozóan. Sopron történelmi belvárosának szívében immáron több mint 25 éves szakmai tapasztalattal várjuk ügyfeleinket. A honlapunkon található kalkulátor segítségével előzetesen informálódhat a várható könyvelési költségekről.

VOLT KATA ALANYOK AKTUÁLIS ÉS ÚJ  HELYI IPARŰZÉSI ADÓ KÖTELEZETTSÉGEI

2022. augusztus 31-ével megszűnt a régi katás egyéni vállalkozók, betéti társaságok kata alanyisága. Összefoglaljuk, hogyan érinti ez az aktuális és jövőbeni helyi iparűzési adó kötelezettségeiket.

A kata alanyiság megszűnése nem érinti a vállalkozás helyi iparűzési adó alanyiságát – azonban ebben a körben is változik a volt kata alanyok helyi iparűzési adó megállapításának módja.

A régi kata alanyok egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra (Htv. 39/B.§) való jogosultsága  2022. augusztus 31-ével megszűnik. Ezt a megszűnést nem kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.

Régi kata alanyok régi katás időszaka helyi iparűzési adóban 2022. augusztus 31-ig tart.  Tehát a II. félévi helyi iparűzési adó kötelezettségüket – a régi kata szabálkyai szerint – időarányosan kell teljesíteniük.

Ez alapján a volt kata alanyok II. félévi helyi iparűzési kötelezettsége a Htv. 39/B.§ 2022. augusztus 31-ig hatályos szabályai alapján a 2022. július 1- augusztus 31-e közötti időszakra áll fenn. Ez összege szerint  1%-os adómérték esetén 4.144,-Ft-nak felel meg.

A 2022. szeptember 1-december 31-i időszakra előírt – régi kata szerinti helyi iparűzési adó kötelezettséget az önkormányzati adóhatóságának törölnie kell.

A régi kata alanyiság megszűnése és a hipa adóalap megállapítási mód változása miatt évközi bevallást benyújtani nem kell.  Ha a volt kata alany adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni helyi  iparűzési adóban, akkor 2023. január 15-ig nyújthat be adóbevallást a Htv. 39/B. §-a (6) bekezdése alapján.

A volt kata alanynak , a 2022. szeptember 1. és 2022. december 31-e közötti időszakról 2023. május 31-ig kell a helyi iparűzési adó bevallást benyújtania.

E bevallásban nyilatkozhat az adóalany, hogy átalányadózóként, vállalkozói szja-sként (ez utóbbi 8 millió forint bevételig teheti), vagy bt esetén kiva alanyként egyszerűsített adóalap-megállapítást választ, amikoris az adóalap

  • átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege,
  • vállalkozói szja alatt (8 millió forint nettó árbevételig) a a nettó árbevételének 80 százaléka,
  • kisvállalati adó alanya esetén a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összege.

Ezen feltételek hiányában az általános szabályok szerinti helyi iparűzési adóalap-megállapítást kell alkalmazni.

A volt kata alanyoknak a 2022. szeptember 1. és 2023. június 30. közötti adóelőleg-fizetési időszakra adóelőleget nem kell bejelenteni, bevallani.

Az adóelőleget majd  a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra kell  bevallani, a 2022. szeptember 1. és 2022. december 31. közötti időszakról 2022. május 31-éig benyújtandó bevallásban.

A mezőgazdasági őstermelő adózása 2022-ben

2022. január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 200 000 forintra emelkedik, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) mértéke pedig 260 000 forintra nő. A hatályos jogszabályok alapján ez változásokat eredményez az őstermelők adózásában is. A mezőgazdasági őstermelőkre, az őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságra vonatkozó szja-, járulék- és áfaszabályokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található információs füzetben olvashat.

LINK!!!