Mi az iparűzési adó?

Az iparűzési adó egy helyi adónem, amelyet Magyarországon az önkormányzatok szednek be. Ez az adó a vállalkozások tevékenységéből származó jövedelem után kerül kivetésre. Az iparűzési adó alapja általában a vállalkozás nettó árbevétele, amelyet bizonyos költségek és kiadások csökkentenek. Az adó mértéke változó, és az önkormányzatok határozzák meg, de a törvény által meghatározott maximális érték nem haladhatja meg az árbevétel 2%-át.

iparűzési adó

Ez az adó jelentős bevételi forrást jelent az önkormányzatok számára, és hozzájárul a helyi közszolgáltatások, mint például az oktatás, közlekedés és infrastruktúra finanszírozásához. Az iparűzési adó befizetése a vállalkozások kötelezettsége, és az adóbevallásuk részeként kell megtenniük. Az adó mértéke és a bevallási követelmények önkormányzatonként eltérőek lehetnek, ezért a vállalkozásoknak fontos tájékozódniuk a saját településükön érvényes szabályokról.

Kinek fizessünk helyi iparűzési adót?

A helyi iparűzési adót (HIPA) Magyarországon az adóköteles vállalkozásoknak az illetékes helyi önkormányzatok részére kell befizetniük. Ez az adó a vállalkozások tevékenységéből származó jövedelem után kerül megállapításra, és a következő szempontok szerint határozható meg, hogy melyik önkormányzatnak kell fizetni:

  1. A vállalkozás székhelye: Általában az adófizetési kötelezettség azon önkormányzat felé áll fenn, ahol a vállalkozás székhelye található.
  2. Telephelyek: Ha a vállalkozásnak több telephelye van különböző önkormányzati területeken, akkor az adó egy részét ezeknek a helyi önkormányzatoknak kell befizetni, arányosan a telephelyek által generált bevételekkel.
  3. Különleges szabályok: Bizonyos esetekben, mint például a távolsági közlekedési szolgáltatások esetében, külön szabályok vonatkozhatnak az adófizetésre.

Fontos megjegyezni, hogy az iparűzési adóval kapcsolatos szabályok, köztük az adó mértéke és bevallásának módja, önkormányzatonként eltérőek lehetnek. Ezért a vállalkozásoknak ajánlott tájékozódniuk a saját helyi önkormányzatuk által meghatározott specifikus előírásokról. Az adóbevallást és fizetést általában évente, a helyi önkormányzatok által meghatározott határidőkön belül kell teljesíteni.

Meddig kell fizetni iparűzési adót?

Az iparűzési adót (HIPA) Magyarországon a vállalkozásoknak addig kell fizetniük, amíg adóköteles tevékenységet végeznek az adott helyi önkormányzat területén. A fizetési kötelezettség a következő esetekben áll fenn:

  1. Folyamatos működés esetén: Amennyiben a vállalkozás folyamatosan működik és generál bevételeket, az adófizetési kötelezettség is folyamatos marad.
  2. Telephelyek vagy székhely változása esetén: Ha a vállalkozás telephelyet vált, vagy székhelyét áthelyezi egy másik önkormányzat területére, az adófizetési kötelezettség az új helyi önkormányzatra száll át.
  3. Adóköteles tevékenység megszűnése esetén: Amennyiben a vállalkozás megszünteti tevékenységét, vagy átalakul olyan tevékenységre, ami már nem adóköteles, akkor az iparűzési adó fizetési kötelezettsége is megszűnik.

Fontos megjegyezni, hogy az adófizetési kötelezettség az adóév végéig fennáll, még akkor is, ha a vállalkozás az év során szünteti meg tevékenységét. Az adóbevallást és a fizetést az önkormányzatok által meghatározott határidőkön belül kell elvégezni. Minden évben újra kell értékelni az adókötelezettséget, és amennyiben változások történnek a vállalkozás tevékenységében vagy státuszában, ezeket be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnak.

Adómentesség az üzleti ajándékokban: Friss kormányrendelet borászati termékekre

Egy október elején megjelent kormányrendelet alapján adómentes céges juttatás lehet a bor az ünnepi időszakban a dolgozók részére.

November 16-ától mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a reprezentációs céllal adott borászati termékek. Az ágazat egyes képviselői korábban több fórumon is jelezték: a „repiborra” is érvényes adó nagyban visszavetette a keresletet a cégek részéről, akik az adómentes környezetben ezentúl könnyebben választhatják a pincészetek termékeit ajándékozás céljára.

Az adómentessé váló bor az új kormányrendelet adta lehetőségekkel élve az idei ünnepi szezonban kézenfekvő és elterjedt ajándék lehet. Mivel a rendelet a vendéglátást is érinti, a karácsonyi időszakban a szervezetek, cégek által látogatott borkóstolók, borvacsorák is adómentesek lehetnek.

A karácsony a céges ajándékozás szempontjából is fontos időszak. Ilyenkor a vállalkozások megajándékozzák partnereiket, illetve munkavállalóikat is, megköszönve nekik az elmúlt időszakban folytatott együttműködésüket.

Az adómentesség kihirdetése az ő szempontjukból egy nagyon kedvező kormányzati döntés volt.

A borok eddig egyes meghatározott juttatásként adóztak.. 3000 forintos bort vett alapul, aminél a jelenleg érvénybe lévő adózás mellett (1,18 százalékos adóalap után 15 százalékos szja és 13 százalékos szocho fizetendő, a teljes közteher: 33,04 százalék) 3991 forintba kerül a bor mint juttatás.

Amennyiben kivás cégről van szó, akkor 3831 forint (27,7 százalékos közteher) a céges költség a közterhekkel együtt.

November 16-ától tao- és kivás alany esetén is 3000 forintba kerül majd a példaként behozott bor, így előbbiek 991, míg utóbbiak 831 forintot spórolhatnak az adómentességgel.

Az egy üveg borjuttatáson megspórolható közteher így arányaiban nem elhanyagolható összeg, a megtakarítás miatt pedig a cégeknek érdemes lesz majd odafigyelni arra, hogy termelőtől vásárolt palackos, eredetvédett bort adjanak ajándékba.

A boltokban árult borokra nem vonatkozik az adómentesség

Összefoglalva: az adómentesség magyar borászok magyar boraira vonatkozik. Közvetlenül a borászati üzemengedélyestől vásárolt palackozott, oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokat lehet elajándékozni ezzel a lehetőséggel élve.

Hogyan válasszunk könyvelőirodát? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe?

Az egyéni és a társas vállalkozások üzleti sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő könyvelés. Érdemes külön figyelmet fordítani a megfelelő könyvelőiroda kiválasztására. Az adózási, pénzügyi, munkaügyi adminisztráció megfelelő vezetése, kivitelezése kulcsfontosságú a cégek életében és működésében.

Miért fontos a megfelelő könyvelőiroda választása?

Ha nem rendelkezünk szakirányú végzettséggel és megfelelő gyakorlattal, érdemes keresnünk egy megbízható és nagy tapasztalattal rendelkező könyvelőirodát. Ez azonban nem is olyan egyszerű, főleg azoknak, akik egyáltalán nem jártasak a témában.

Blogcikkünkben segítséget szeretnék nyújtani a könyvelőiroda-, könyvelőválasztással kapcsolatosan. Kitérünk arra, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatalánál.

Könyvelőiroda választási szempontok

Manapság rengeteg könyvelő, könyvelőiroda működik egy-egy településen. Illetve ne feledkezzünk meg azokról az önjelöltekről sem, akik barátságból elvállalnak egy-egy könyvelési feladatot otthon munka után esténként. Önjelölt könyvelőkből nincs hiány, azonban sokszor a lelkesedés nem párosul a szakértelemmel.

Szakértelem és tapasztalat

Mindenképpen az első és legfontosabb szempont a könyvelő, könyvelőiroda kiválasztásával kapcsolatosan, hogy rendelkezzen a megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal. Érdemes utánajárni, hogy az adott könyvelőiroda hány éve működik, hány éves szakirányú tapasztalattal rendelkezik az üzleti könyvelés területén, a könyvelői milyen végzettséggel rendelkeznek, milyen területen tevékenykednek.

Szakterületi jártasság

Az általános tapasztalat mellett érdemes végigjárni azt a kérdéskört is, hogy az adott könyvelőiroda milyen szakterületen tevékenykedik, mely témakörökben jártas, hiszen így adózási tanácsokat egyéni vagy társas vállalkozásunkra személyre szabottan kaphatunk, könnyebben ki tudjuk aknázni az adózási előnyöket, adókedvezményeket.

Referenciák és értékelések

Amennyiben az adott könyvelő vagy könyvelőiroda feltünteti a honlapján a referenciáit, érdemes végigböngésznünk. Ezáltal képet kapunk arról, hogy milyen ügyfélkörrel rendelkezik, mely cégek, cégvezetők, egyéni vállalkozók szavaztak neki bizalmat. A referenciák felsorolásából is látszik már, hogy mely területe(ke)n rendelkeznek tapasztalattal. A social média is segítségünkre lehet, hiszen az adott könyvelőiroda értékelésénél elolvashatjuk az ügyfelek által írt pozitív, illetve negatív tapasztalatokat, véleményeket.

Szájhagyomány

Nagyon gyakran működik a szájhagyomány útja is a könyvelőirodák kiválasztása terén. A könyvelés, az adózási-, pénzügyi-, munkaügyi adminisztráció kiszervezése egyfajta bizalmat feltételez. Mind a negatív, mind a pozitív tapasztalatot szívesen osztják meg a barátok, az ismerősök.

Rugalmasság és kommunikáció

A megfelelő könyvelőiroda rugalmas, határidőre teljesít, könnyen elérhető. A könyvelőirodával történő folyamatos és hatékony együttműködés alapja a megfelelő kommunikáció, melynek feltétele az elérhetőség (legyen ez személyes, telefonos, e-mailes vagy online elérhetőség).

Az elérhetőség feltételezi azt is, hogy az adott könyvelőiroda rendelkezik a megfelelő kapacitással és minden egyes ügyfelének határidőre teljesíti a megbízásait. A megfelelő informatikai háttér, a modern könyvelési szoftverek emelik a könyvelési folyamatok hatékonyságát.

Ár-érték arány

Érdemes ár-érték arányban számunkra megfelelő könyvelési szolgáltatásokat igénybe venni és nem a legolcsóbb szolgáltatás mellett letenni a voksot. Kérjen, árajánlatot vagy online kalkulátor segítségével számolja ki a várható könyvelési költséget, ezáltal össze tudja hasonlítani a különböző irodák könyvelési szolgáltatásainak árait.

Bízunk benne, hogy cikkünkkel segítettünk a könyvelő iroda választással kapcsolatosan.

Centrum Audit Könyvelőiroda komplex szolgáltatásokkal Sopron belvárosában

Az üzleti könyvelés fontos része egyéni vagy társas vállalkozása működésének. Amennyiben épp könyvelőirodát keres vagy váltana, vegye fel velünk a kapcsolatot, szívesen adunk árajánlatot akár egy-egy rész könyvelési feladatra, akár cégének komplex könyvelésére vonatkozóan. Sopron történelmi belvárosának szívében immáron több mint 25 éves szakmai tapasztalattal várjuk ügyfeleinket. A honlapunkon található kalkulátor segítségével előzetesen informálódhat a várható könyvelési költségekről.

VOLT KATA ALANYOK AKTUÁLIS ÉS ÚJ  HELYI IPARŰZÉSI ADÓ KÖTELEZETTSÉGEI

2022. augusztus 31-ével megszűnt a régi katás egyéni vállalkozók, betéti társaságok kata alanyisága. Összefoglaljuk, hogyan érinti ez az aktuális és jövőbeni helyi iparűzési adó kötelezettségeiket.

A kata alanyiság megszűnése nem érinti a vállalkozás helyi iparűzési adó alanyiságát – azonban ebben a körben is változik a volt kata alanyok helyi iparűzési adó megállapításának módja.

A régi kata alanyok egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra (Htv. 39/B.§) való jogosultsága  2022. augusztus 31-ével megszűnik. Ezt a megszűnést nem kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.

Régi kata alanyok régi katás időszaka helyi iparűzési adóban 2022. augusztus 31-ig tart.  Tehát a II. félévi helyi iparűzési adó kötelezettségüket – a régi kata szabálkyai szerint – időarányosan kell teljesíteniük.

Ez alapján a volt kata alanyok II. félévi helyi iparűzési kötelezettsége a Htv. 39/B.§ 2022. augusztus 31-ig hatályos szabályai alapján a 2022. július 1- augusztus 31-e közötti időszakra áll fenn. Ez összege szerint  1%-os adómérték esetén 4.144,-Ft-nak felel meg.

A 2022. szeptember 1-december 31-i időszakra előírt – régi kata szerinti helyi iparűzési adó kötelezettséget az önkormányzati adóhatóságának törölnie kell.

A régi kata alanyiság megszűnése és a hipa adóalap megállapítási mód változása miatt évközi bevallást benyújtani nem kell.  Ha a volt kata alany adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni helyi  iparűzési adóban, akkor 2023. január 15-ig nyújthat be adóbevallást a Htv. 39/B. §-a (6) bekezdése alapján.

A volt kata alanynak , a 2022. szeptember 1. és 2022. december 31-e közötti időszakról 2023. május 31-ig kell a helyi iparűzési adó bevallást benyújtania.

E bevallásban nyilatkozhat az adóalany, hogy átalányadózóként, vállalkozói szja-sként (ez utóbbi 8 millió forint bevételig teheti), vagy bt esetén kiva alanyként egyszerűsített adóalap-megállapítást választ, amikoris az adóalap

  • átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege,
  • vállalkozói szja alatt (8 millió forint nettó árbevételig) a a nettó árbevételének 80 százaléka,
  • kisvállalati adó alanya esetén a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összege.

Ezen feltételek hiányában az általános szabályok szerinti helyi iparűzési adóalap-megállapítást kell alkalmazni.

A volt kata alanyoknak a 2022. szeptember 1. és 2023. június 30. közötti adóelőleg-fizetési időszakra adóelőleget nem kell bejelenteni, bevallani.

Az adóelőleget majd  a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra kell  bevallani, a 2022. szeptember 1. és 2022. december 31. közötti időszakról 2022. május 31-éig benyújtandó bevallásban.

A mezőgazdasági őstermelő adózása 2022-ben

2022. január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 200 000 forintra emelkedik, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) mértéke pedig 260 000 forintra nő. A hatályos jogszabályok alapján ez változásokat eredményez az őstermelők adózásában is. A mezőgazdasági őstermelőkre, az őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságra vonatkozó szja-, járulék- és áfaszabályokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található információs füzetben olvashat.

LINK!!!

Egyéni vállalkozók átalányadózása 2022-ben

2022. január 1-jétől kedvezőbbek lesznek az átalányadózás szabályai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes összefoglalóját az egyéni vállalkozók átalányadózásával kapcsolatosan itt találja:

Kedvező változások 2022-től az egyéni vállalkozók átalányadózásában – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Minimálbér 2022

A Kormány 2021. december 16-án hirdette ki a minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2022. évi összegét a 703/2021. (XII.15.) Korm. rendeletben.

A Kormány 2021. december 16-án hirdette ki a minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2022. évi összegét a 703/2021. (XII.15.) Korm. rendeletben.

2022. január 1-jétől változik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) mértéke.

Míg a minimálbér 2022. évi összege 200 000 forintra emelkedik, addig a garantált bérminimum 260 000 forintra nő.

Bővebb információ a Magyar Közlöny 229. számában olvasható.

Magyar Közlöny (magyarkozlony.hu)

KATA változások 2021

Ha a kisadózó társaság ugyanazon belföldi vállalkozástól év elejétől számítva több mint 3 millió forint összegű bevételt kap, akkor  40%-os adóteher keletkezik a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után.

Nagyon fontos, hogy ez a fizetési kötelezettség NEM a kisadózót terheli, hanem a bevételt juttató céget!

Az adó alapjának meghatározásakor ezeket az összegeket nem kell számításba venni:

  • amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozási viszonnyal kapcsolatos rendelkezés alapján 40 százalékos adót fizet (magyarán, ha kapcsolt a vállalkozás, az első forinttól kezdve fizetni kell a 40 %-ot)
  • amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak
  • amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak
  • amelyet költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak

Azonban, ha a 3 millió forintot meghaladó bevétel külföldi partnertől származik, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót köteles megfizetni.

Az adó alapjának meghatározásakor nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó a külföldi kapcsolt vállalkozási viszony miatt a 40 százalékos mértékű adót kifizeti.

Ebben az esetben a plusz adót a katás vállalkozás fizeti.

Mindkét esetben az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és kifizetni, amelyet megelőzően a 3 milliós értékhatárt átlépték. Így kell eljárni a tárgyév minden olyan hónapjában, amelyben a kisadózó vállalkozás a módosításokra vonatkozó bevételt szerez.

Lényeges, hogy az ugyanazon partnertől kapott bevétel után a 40%-os adó megfizetése nem mentesíti a katás adózót a havi fix 25, 50 vagy 75 ezer Forintos tételes adó alól. A törvényváltozásokat figyelembe véve ez az eset csak akkor valósul meg, ha a katás vállalkozónak külföldi partnertől van 3 millió összeget meghaladó bevétele.

A katás vállalkozó ezen felül jövőre is változatlanul fizeti a 12 millió forint feletti rész után a 40% különadót, azzal, hogy a katás vállalkozásnak a 12 millió forintos értékhatár számításakor nem kell figyelembe vennie az év közbeni 40 százalékos adókötelezettséggel kapcsolatos összegeket. (Tehát a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételt, illetve az ugyanazon vállalkozástól kapott bevétel 3 millió Ft-ot meghaladó részét.)

Ha katás vállalkozóként kifizetővel (vállalkozással, egyéb szervezettel) szerződéses jogviszonyba lép a vállalkozó, akkor 2021. január 1-jétől a szerződés megkötésekor tájékoztatni kell a partnert arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül.  (Amennyiben változás következik be a kisadózói státuszban (pl.: megszűnik), arról szintén tájékoztatni kell a kifizető partnert a változást megelőzően.)

A 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében 2021. január 15-éig kell tájékoztatni a partnered a kisadózói minőségedről.

Elméletileg a felelősség a KATÁ-s válalkozóé, de javaslom a cégvezetőknek, aki tudja, hogy a partnere katás vállalkozó, írassa vele alá a nyilatkozatot, mert sajnos a katás  vállalkozók nagy része nem fog ezzel foglalkozni. A mellékelt nyilatkozat megfelelő, de nem kötelező ezt használni, bármi más, hasonló céllal gyártott papír elfogadott, nincs törvényi előírás

Tájékoztatás kisadózói minőségről