Szerző: admin

Bemutatjuk, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatók, és ezeket milyen adókötelezettség terheli.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék.

Áldott, szép karácsonyi ünnepet kívánunk minden kedves ügyfelünknek és partnerünknek!

Ünnepi nyitvatartásunk:December 21. – Január 2.: zárva
Január 3-tól a megszokott munkaid?ben várjuk Önöket, hétköznaponként 8.00 – 16.00 között.

Kérjük, akinek alkalmi bejelentésre lesz szüksége ez id? alatt vagy bármi más kérdése van, el?tte szóljon róla nekünk.Nagyon sürg?s esetben, az alábbi elérhet?ségek egyikén leszünk elérhet?ek az ünnepek alatt:Bakos Ildikó: 20/35-39-240
György Antal: 20/48-97-365 (irodai mobil)
Csiszár Andrea: 20/33-26-813

Munkaszüneti napok 2017. évben – gyors áttekintés:

2017. január 1. vasárnap, Új Év első napja
2017. március 15. szerda, Nemzeti Ünnep
2017. április 14. péntek, Nagypéntek
2017. április 17.hétfő , Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
2017. május 1. hétfő , Munka Ünnepe (hosszú hétvége)
2017. június 5. hétfő , Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
2017. augusztus 20. vasárnap, Államalapítás Ünnepe
2017. október 23. hétfő , 1956-os Forradalom Ünnepe (hosszú hétvége)
2017. november 1. szerda, Mindenszentek napja
2017. december 24. vasárnap, Szenteste
2017. december 25-26. hétfő és kedd, Karácsony (hosszú hétvége)
2018. január 1. hétfő , Új Év első napja

Ünnepi nyitva tartás:

December 21. – Január 2.: zárva
Január 3-tól a megszokott munkaid?ben várjuk Önöket, hétköznaponként 8.00 – 16.00 között.

Kérjük, akinek alkalmi bejelentésre lesz szüksége ez id? alatt vagy bármi más kérdése van, el?tte szóljon róla nekünk.Nagyon sürg?s esetben, az alábbi elérhet?ségek egyikén leszünk elérhet?ek az ünnepek alatt:

Bakos Ildikó: 20/35-39-240
György Antal: 20/48-97-365 (irodai mobil)
Csiszár Andrea: 20/33-26-813

Az adózás rendjér?l szóló törvény 17. § (9) bekezdésében el?írt, készpénzért történ? vásárláshoz viszont már régóta kapcsolódik bejelentési kötelezettség. A bejelentésre azok kötelezettek, akik termék vásárlásához, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az eladó felé kétmillió forintot meghaladó értékben készpénzszolgáltatást teljesítettek, azaz aki a kiadást számolja el. Ha a felek között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, akkor már az egymillió forintos ügylet esetén meg kell tenni a bejelentést.

Fontos, hogy a 1,5 milliós korláttal ezt ne keverjük. El?fordulhat olyan szituáció, hogy úgy fizetünk ki másfélmilliónál nagyobb összeget, hogy nem kaphatunk mulasztási bírságot.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások 2013. január 1-jét?l egy naptári hónapban, egy szerz?dés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben. A helytelen jogszabály-értelmezésb?l adódó mulasztás rendkívül magas bírsággal szankcionálható. A mérték a másfélmillió forint fölötti rész 20 százaléka, amelyet a kifizetés teljesít?jének, s jogosultjának egyáltalán ki kell fizetni.

A másfélmilliós korlát az áfa értékével együtt értend?. Fontos továbbá tudni azt is, hogy ugyanazon felek között megkötött több szerz?désb?l fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerz?dés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni.

De visszatérve a 17.§(9) szerinti szabályra, miel?tt megnézzük, mir?l is kell adatot szolgáltatnunk, kezdjük azzal, hogy kit nem terhel bejelentési kötelezettség. Az egyik ilyen eset, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély felé teljesítjük a kifizetést. Eszerint fellélegezhetnek az autót készpénzért értékesít? keresked?k is, ha magánszemélynek adnak el. Vigyázat! Ha a keresked? az autót magánszemélyt?l felvásárolja, akkor már ? áll a „kifizet?” pozícióján, tehát 2 millió forint felett be kell jelentenie a kifizetést az adóhatóságnak.
Nem kell továbbá bejelenteni a készpénzfizetést akkor sem, ha a kifizetésre nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenében, hanem munkaviszonyhoz, munkaviszony jelleg? jogviszonyhoz kapcsolódóan kerül sor. Ilyen például az osztalék is.

Kérdés lehet az is, hogy mit kell tenni akkor, ha egy nagyobb összeg? szerz?dést úgy fizetünk ki készpénzzel, hogy naponta nem adunk többet kétmillió forintnál. Ebben az esetben ugyanis nem történt kétmillió forintot meghaladó értékben készpénzszolgáltatás, így ehhez sem tartozik bejelentési kötelezettség. Ha egy nagyobb összeg? átutalásos számla részleteiben kerül kifizetésre készpénzben, és ezek a részletek egyike sem haladja meg a kétmillió forintot, akkor sincs bejelentési kötelezettség.

Tegnap megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, mely szerint a korábban kihirdetett szeptember végi id?pont helyett egységesen 2017. január 1-jét?l lesz kötelez? az online kassza használata. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Tekintettel arra, hogy a gyártók, forgalmazók fejlesztései lassabban haladtak a tervezettnél, a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozásoknak elegend? id?t kell biztosítani a pénztárgép beszerzéséhez – indokolta a haladékot a minisztériumi közlemény. A kormány döntése értelmében 2017. január elsejét?l a gépjárm?-javítási-, karbantartási tevékenységet; a gépjárm?alkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem m?ködtetését; a textil, sz?rme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végz?knek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépít? kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk.

Az online pénztárgép használatára és a forgalmazási engedély módosítására vonatkozó határid?k változásáról szóló 36/2016. (IX.27) NGM rendelet az alábbi linken érhet? el:

http://magyarkozlony.hu/dokumentumok/969e5df87ae5e69081b8a50a70d1c5ff3c5c28f8/megtekintes

A legtöbb cégvezet? el szokott menni évente legalább néhányszor színházba, érdemes ezért tudni azt, hogy ha a színházjegyet a vállalkozás biztosítja a munkavállalói részére, akkor annak a könyvelése bizonyos körülmények között teljesen adómentes lehet

A vállalatok számára 2013-tól megnyílt annak a lehet?sége, hogy a sportesemények mellett 50.000,- Ft éves keret erejéig (személyenként, dolgozónként) kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belép?jegyet, bérletet és könyvtári beiratkozási díjat is adómentesen juttathatnak a kiválasztott kedvezményezetteknek

A rendelkezés kifejezetten kifizet?-magánszemély kapcsolatban biztosítja az adómentes juttatás lehet?ségét, mely akár utalvány formájában is adható. Ilyen kapcsolat áll fenn a munkáltatók és a munkavállalók, illetve a vállalkozás és a magánszemély üzleti partnere között is, feltéve, hogy a munkáltató vagy a vállalkozás megfelel a kifizet? fogalmának. Ezt az értelmezést az sem befolyásolja, hogy például az üzleti partnernek adott színházjegy megfelel az üzleti ajándék fogalmának is.

A szabályozás értelmében évi 50 ezer forintig adómentes lehet a belép?jegy, bérlet formájában adott juttatás, ha az muzeális intézmény, m?vészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zenem?vészeti el?adásra, vagy közm?vel?dési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szól, ugyanakkor sajnos az állatkerti szolgáltatás nem tartozik ide. Ide sorolhatók ezzel szemben a komoly- és könny?zenei el?adások, továbbá a színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (opera, operett), és ide tartoznak a kabaré- vagy humorest jelleg? fellépések is, függetlenül attól, hogy azokat ki szervezi, illetve milyen intézmény ad azoknak otthont.

Ezt a juttatást a cég nyújtja a dolgozói felé, így célszer?, hogy a belép?jegy számlája a cég nevére kerüljön kiállításra.

Ez a juttatás a cafeteria része, ami azt jelenti, hogy a cég által kínált, ilyen nem pénzbeli juttatásokat minden munkavállaló felé azonos feltételekkel kell biztosítani. Ha egy cég ilyet szeretne adni a dolgozóinak, akkor erre egy rövid szabályzatot kell készítenie, és a szabályzat alapján dokumentálnia kell, hogy ki, mikor, milyen juttatásban részesült. A szabályzat nem tartalmazhat kizárásokat, de természetesen senki sem kötelezhet? arra, hogy színházba menjen a cég költségén, így bárki lemondhat róla, ami azért biztosít némi mozgásteret a cégek tulajdonosainak.

A félreértések elkerülése végett az adómentes kifizetés azt jelenti, hogy ezeket a fenti szabályoknak megfelel? kifizetéseket nem terheli semmilyen adó vagy járulék.

Sokan vállalnak a középiskolai, vagy egyetemi tanulmányaik mellett rövidebb, vagy akár hosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy zsebpénzhez jussanak. Ilyenkor nemcsak arra kell figyelni, hogy hol, milyen munkát vállalnak a tanulók, hanem arra is, hogy jövedelmük után miként kell adót fizetni. Fontos az is, hogy kizárólag érvényes szerz?dés alapján vállaljanak munkát.

A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak. Iskolai szünid?ben, szül?i engedéllyel, a nappali tagozatos, 15 éves tanulók is dolgozhatnak, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A munkavégzés feltétele az adóazonosító jel, amit megfelel? nyomtatványon a NAV-tól lehet igényelni, ha még nincs a tanulónak.

Ha a munkavállaló diák és nem múlt el 18 éves, akkor

• éjszakai munkára, rendkívüli munkaid?ben történ? munkavégzésre nem kötelezhet?,
• a napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történ? munkavégzés munkaidejét össze kell számítani,
• legfeljebb egy heti munkaid?keretet lehet elrendelni,
• négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti munkaid? esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaid? esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet, és legalább 12 óra tartamú napi  pihen?id?t kell biztosítani.

F? szabályként a diákmunkából származó jövedelemre is ugyanazon adókötelezettségek vonatkoznak, mint más munkavállalók jövedelmeire.

A munkaszerz?dés alapján, illetve iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka jövedelme bérjövedelemnek min?sül, amelyb?l a munkáltató 15 %-os (2016-ban) adóel?leget von le. A diáknak a következ? év május 20-ig szja-bevallást kell benyújtania. A munkaviszonyban, de nem iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott tanuló bruttó béréb?l a munkáltatónak 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaer?-piaci és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A bérjövedelem adója költség elszámolásával nem csökkenthet?.

Egyéb jogviszony, pl. megbízási szerz?dés alapján fizetett díjazás önálló tevékenységb?l származó jövedelemnek számít. Ebben az esetben a diák 10 százalékos költséglevonást vagy (számlákkal alátámasztott) tételes költségelszámolást is választhat. Ha nem tesz adóel?leg-nyilatkozatot, a kifizet? automatikusan a 10 százalékos költséglevonást alkalmazza. Az adómértéke ebben az esetben is 15 százalék (a jövedelemre =bevétel-költség). Járulékot csak akkor kell fizetni, ha a havi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári naponként annak harmincad részét.

Egyszer?sített foglalkoztatás (mez?gazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka) esetén a közterheket a munkáltató fizeti. A munkabérb?l a foglalkoztató nem von le adót és járulékot. A diáknak csak akkor kell bevallást készítenie, ha az így szerzett bevétele több, mint az úgynevezett legkisebb munkabér.

A diákoknak figyelniük kell arra, hogy keresetükr?l kifizet?i igazolást kapjanak, mert a személyi jövedeladó-bevallást ez alapján tudják elkészíteni.

Az iskolakezdéshez kapcsolódó vásárlások alkalmával egy család egy gyermekre átlagosan 10 és 20 ezer forint közötti összeget költ el a nyáron, ha új iskolatáskára is szükség van, ez akár duplájára is n?het.

A munkáltató segíthet, de mik a feltételek, és mibe kerül ez?

ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS

– Gyermekenként a minimálbér 30%-ig adható.
– A tanév els? napját megel?z? 60. naptól év végéig lehet a támogatással élni.
– A munkavállaló és a személyesen közrem?köd? tag kaphatja.
– Kizárólag utalvány formájában adható.

Adóterhek:
– Kedvezményes adóteher: 34,51 % (a fenti mértékig)
– Keretösszeg feletti rész adója: 49.98 %

A rendeletmódosítás szerint 2016. szeptember 30-tól kizárólag a NAV rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek az alábbi vállalkozások:

45.20    gépjárm?-javítás, karbantartás

45.32    gépjárm?alkatrész-kiskereskedelmi tevékenység

45.40    motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási tevékenység

86.10    fekv?beteg-ellátási tevékenységb?l kizárólag plasztikai sebészet

93.13    testedzési szolgáltatás

93.29    máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadid?s tevékenységb?l kizárólag táncteremi, diszkó m?ködtetési tevékenység

96.01    textil, sz?rme mosási, tisztítási tevékenységb?l kizárólag minden fajta ruházat géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

96.04    fizikai közérzetet javító szoltáltatás

2017. január 1-jét?l a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végz?kkel b?vül az online pénztárgépre kötelezettek köre. (Megjegyzés: a taxi szolgáltatásra vonatkozóan még folynak egyeztetések.)

A kép teljessége érdekében – az eddig is online pénztárgép alkalmazására kötelezett vállalkozások köre:

gyógyszertárak,

46.2-46.7    nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében

47.1-47.7 és 47.91   szerinti kiskereskedelmi tevékenység,

56.1 és 56.3              vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az

55.1-55.3                  szálláshely-szolgáltatási, a

77.1-77.2 és 77.33   szerinti kölcsönzési és a

95.1-95.2                  javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt,

kivéve:

• a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
• a csomagküld? kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végz? üzlete, bemutatóterme,
• az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termel? és értékesít? tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
• a termel?i borkimérés,
• az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel, s az adataikat – különböz? technikákkal – folyamatosan vizsgálja a NAV. Ahogy a már üzemel? területek bekapcsolásánál is gyakorlat volt, bizonyára most fogják az újonnan bekapcsolt vállalkozásokat fokozottan ellen?rizni.