Sokan vállalnak a középiskolai, vagy egyetemi tanulmányaik mellett rövidebb, vagy akár hosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy zsebpénzhez jussanak. Ilyenkor nemcsak arra kell figyelni, hogy hol, milyen munkát vállalnak a tanulók, hanem arra is, hogy jövedelmük után miként kell adót fizetni. Fontos az is, hogy kizárólag érvényes szerz?dés alapján vállaljanak munkát.
A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak. Iskolai szünid?ben, szül?i engedéllyel, a nappali tagozatos, 15 éves tanulók is dolgozhatnak, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A munkavégzés feltétele az adóazonosító jel, amit megfelel? nyomtatványon a NAV-tól lehet igényelni, ha még nincs a tanulónak.
Ha a munkavállaló diák és nem múlt el 18 éves, akkor
- éjszakai munkára, rendkívüli munkaid?ben történ? munkavégzésre nem kötelezhet?,
- a napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történ? munkavégzés munkaidejét össze kell számítani,
- legfeljebb egy heti munkaid?keretet lehet elrendelni,
- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti munkaid? esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaid? esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet, és legalább 12 óra tartamú napi pihen?id?t kell biztosítani.
F? szabályként a diákmunkából származó jövedelemre is ugyanazon adókötelezettségek vonatkoznak, mint más munkavállalók jövedelmeire.
A munkaszerz?dés alapján, illetve iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka jövedelme bérjövedelemnek min?sül, amelyb?l a munkáltató 15 %-os (2016-ban) adóel?leget von le. A diáknak a következ? év május 20-ig szja-bevallást kell benyújtania. A munkaviszonyban, de nem iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott tanuló bruttó béréb?l a munkáltatónak 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaer?-piaci és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A bérjövedelem adója költség elszámolásával nem csökkenthet?.
Egyéb jogviszony, pl. megbízási szerz?dés alapján fizetett díjazás önálló tevékenységb?l származó jövedelemnek számít. Ebben az esetben a diák 10 százalékos költséglevonást vagy (számlákkal alátámasztott) tételes költségelszámolást is választhat. Ha nem tesz adóel?leg-nyilatkozatot, a kifizet? automatikusan a 10 százalékos költséglevonást alkalmazza. Az adómértéke ebben az esetben is 15 százalék (a jövedelemre =bevétel-költség). Járulékot csak akkor kell fizetni, ha a havi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári naponként annak harmincad részét.
Egyszer?sített foglalkoztatás (mez?gazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka) esetén a közterheket a munkáltató fizeti. A munkabérb?l a foglalkoztató nem von le adót és járulékot. A diáknak csak akkor kell bevallást készítenie, ha az így szerzett bevétele több, mint az úgynevezett legkisebb munkabér.
A diákoknak figyelniük kell arra, hogy keresetükr?l kifizet?i igazolást kapjanak, mert a személyi jövedeladó-bevallást ez alapján tudják elkészíteni.