Nagy meglepetésekre ne számítsunk a béren kívüli juttatások rendszerében jöv?re: egy kis adócsökkentést?l eltekintve minden marad a régiben. Azonban még mindig vannak olyan, ritkán alkalmazott adómentes juttatási formák, amelyekr?l érdemes lenne tájékozódni.
A személyi jövedelemadó 2016. január 1-t?l 15 százalékra csökken, melynek köszönhet?en a munkáltatók jöv?re az ideinél kedvez?bb adóteher mellett motiválhatják dolgozóikat a cafeteria és az egyes meghatározott juttatások bizonyos elemeivel. Az adócsökkenésen kívül egyéb érdemi változást nem hoz a jöv? év cafeteria szempontjából, így tehát a juttatások egyes elemei, egyedi értékhatárai, adóalapja, egyéb adóterhei, illetve keretösszegei sem változnak 2015-höz képest, pontosabban csak azok változtak, amelyek a minimálbér értékéhez köt?dnek, hiszen a minimálbér emelkedett 2016-ban
Formai változások
A jöv? év nagy újdonsága lesz, hogy 2016. január 1-t?l a papír alapú Erzsébet-utalványok mellé bevezetésre kerül az elektronikus plasztikkártya alapú Erzsébet Utalvány Plusz Kártya. Bár továbbra is megmaradnak a papír alapú utalványok, mégis érdemes megfontolni a kártya-forma választását, ugyanis az új rendszer mind a felhasználók, mind az elfogadóhelyek számára is számos el?nyt biztosíthat.
Az Erzsébet Utalvány Plusz Kártya legf?bb el?nyei:
- A jelenleg 6 típusú – étkezés, ajándék, iskola, sport, kultúra és gyermekvédelmi- papír alapú Erzsébet-utalvány a kártya segítségével egyszerre lesz kezelhet?, ami kevesebb adminisztrációt és rugalmasabb, gyorsabb vásárlást biztosít.
- Minden olyan elfogadóhelyen használható lesz, ahol bankkártya terminál m?ködik.
- Az egyes alszámlákról (étkezés, ajándék, iskola, sport, kultúra és gyermekvédelmi-papír) elköltött összegek forintra pontosan kerülnek levonásra.
- A kártyát PIN kód védi az illetéktelen felhasználástól, így biztonságosan használható, elvesztése esetén a bankkártyákhoz hasonlóan letiltható.
- A kártya használat a felhasználóknak és az elfogadóhelyeknek is költségmentes lesz.
- A kártya a kibocsátástól számított 3 évig érvényes, egyenlege és forgalmi adatai lekérdezhet?ek.
- Az egyes alszámlákra utalt juttatások felhasználási ideje megegyezik a papír alapú utalványokéval.
Béren kívüli juttatások
A személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésére tekintettel a munkáltatók az idei évben érvényes 35,7 százalék helyett jöv?re 34,51 százalék adóteher mellett biztosíthatják munkavállalóik számára cafeteria, azaz a béren kívüli juttatásokat. A kedvez? adózás 2016-ban is kizárólag a béren kívüli juttatások egyedileg meghatározott értékhatárának és a 200 000 forintos éves keretösszeg (ide nem értve a SZÉP Kártyára utal összeget), valamint SZÉP Kártya esetén a 450 000 forintos rekreációs keretösszeg erejéig alkalmazható.
2016-ban az alábbi béren kívüli juttatási formák választhatóak:
- Széchenyi Pihen? Kártyán adott juttatás:
– szálláshely alszámlán legfeljebb évi 225 000 forint;
– vendéglátás alszámlán legfeljebb évi 150 000 forint;
– szabadid? alszámlán legfeljebb évi 75 000 forint.
- Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintot meg nem haladó értékben.
- A természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része.
- Üdültetés a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lev? üdül?ben a minimálbér összegét meg nem haladó értékben.
- Az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékának mértékéig.
- A helyi utazási bérlet.
- Az iskolarendszer? képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig.
A munkáltató által havonta választható:
- az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyez? pénztárba együttvéve a minimálbér 30 százalékát;
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizetett munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás.
A fent említett béren kívüli juttatások egyedi, illetve az éves keret- vagy rekreációs keret értékhatárait meghaladóan juttatott összege egyes meghatározott juttatásnak min?sül, melyek összes adóterhe a jelenlegi 51,17 százalék helyett 2016-tól 49,98 százalék lesz.
Adómentes juttatások
Változatlan marad jöv?re a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre is.
Lakáscélú támogatás
Így 2016-ban is adómentes lesz az idei év egyik legkedveltebb juttatási formája, a munkáltatói lakáscélú támogatás, ami lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszer?sítéséhez, akadálymentesítéséhez, b?vítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézett?l felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható, meghatározott feltételek fennállása esetén. Az adómentes támogatás összeghatára a teljes vételár, illetve építési költség maximum 30 százaléka, illetve 5 év alatt maximum 5 millió forint.
Emellett a sporteseményre szóló belép?jegy és bérlet, jöv?re is összegkorlát nélkül, a kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegy, bérlet pedig továbbra is legfeljebb évi 50 000 forintig adómentes lesz.
Bölcs?dei szolgáltatás biztosítása
Bár a bölcs?dei szolgáltatás biztosítása évek óta adómentes juttatásnak min?sül, mégsem terjedt el a munkáltatók körében. Pedig a lehet?ség adott, hisz a vonatkozó jogszabályok értelmében a bölcs?dék fenntartói jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok is lehetnek, így akár egy munkáltató által a munkavállaló gyermekeinek ellátása céljából fenntartott bölcs?de esetében is alkalmazható az adómentességi szabály. A bölcs?de fogalma, tevékenységei és egyéb m?ködési követelményei törvényi és rendeleti szinten is szabályozottak, így miel?tt a gyermekbarát munkáltatók bölcs?de alapításba kezdenének, mindenképp érdemes tájékozódni e jogszabályokban foglalt kritériumokról.
Munkába járás költségtérítése
A jöv? évi avagy 2017-t?l életbe lép? változások mellett fontos megemlíteni, hogy már 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésr?l szóló kormányrendeletnek az a változása, amely sok-sok munkaadót és munkavállalót érint. Eszerint ha az óvodai vagy bölcs?dei ellátást igénybe vev? gyermek szül?je a munkahelye közigazgatási határán kívülr?l nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemz?en gépjárm?vel jár dolgozni, úgy megilleti ?t a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcs?déje hol található, és a költségtérítés mindkét szül?nek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani. További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcs?dei ellátást igénybe vev? szül? munkába járását, ha a szül?k közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelez? adni, de 9 Ft/km-ig ilyenkor is adómentesen adható.